2012. január 28., szombat

Bús örömök

                                                    4. rész

Délután, nem tudtam mit tegyek a tegnapi séta alatt sokat gondolkodtam.  De a legjobb az hogy teljesen melankólikus hangulatba léptem miatta, ezért este aludni sem tudtam. De egy tény ott lebegett a szemem előtt ami némileg felvidított, még pedig a karácsony. Bizony karácsony Gracia-ban is van csak kicsit másabb az ünnep hanem a Teremtő ( Fabous) eljövetelét ünnepeljük és nem karácsonyfát hanem egy két méteres szobrot állítunk és a vérünkkel áldozunk és persze az ajándékozás itt is érvényes. Reggel Will valamiért teljesen ideges volt és össze-vissza ugrált. Oda pattogott Scott-hoz majd felrántotta a gallérjánál fogva a kanapéról és odahúzta hozzám majd engem is megfogott és Evan segítségével kitámogatott az ajtón. Nem tudtam hová megyünk de útközben elmondta hogy nem vett semmit Lyra-nak ezért most vásárolni megyünk a városba és mi azért kellünk hogy segítsünk neki. Ha arra gondolok hogy milyen viharos a kapcsolatuk mindig önkéntelenül elmosolyodom, egyik nap szeretik egymást és szinte csak egymással vannak elfoglalva, másnap viszont alig szólnak egymáshoz. Fura gondolkodása van mindkettőjüknek az tény de akkor is elég gáz néha ahogy viselkednek.
- Hogy lehettél ekkora barom? Lyra le fogja robbantani a fejedet,- Rivallt rá Scott.
- Éppen ezért jösztök velem és a lehető leggyorsabban kiválasztjuk a megfelelő ajándékot majd feltünés mentesen hazamegyünk.
Gyosan elértünk valami bazárba ahol Will rögtön meglátott egy kést és azt tartotta a megfelelő és tiszteletre méltő ajándéknak Lyra számára. Scottal összenéztünk és mondtuk neki hogy inkább hanyagolja. Nem értette miért de letette a kést és tovább mentünk, nagy nehezen eljutottunk egy olyan boltba ahol ékszereket árultak. Csodálatos fülbevalók és nyakláncok voltak ott, ki is néztem egy pont Lya-hoz illő kék zafír karkőtőt. A kezembe vettem és felemeltem a fejem, pechemre Scott és Will is pont akkor talált valami érdekeset így folyt a vita hogy meiket válasszuk. Scott egy szín arany giccses nyakláncot talált, Will pedig egy rubint gyűrűt. Végül Will erősködött hogy ez biztos jó lesz, mivel nekünk teljesen mindegy volt és ha elcseszi legalább egy jót szórakozunk rajta. Haza siettünk és észrevétlenül besurrantunk majd a szobor alá helyeeztük az ajándékokat. Chuck kijött a szobájából és kíváncsian figyelt minket, mondtuk neki hogy ne szóljon senkinek erről, persze számíthatunk a diszkréciójára. Hát igen, ha egyszerre 4 penge szorul oda a torkához persze hogy számíthatunk. Chuck éppen indult volna vissza a szobájába de nekem eszembejutott megkérdezni az időt, ugyanis a külön idősík miatt itt gyorsabban tellik az idő.
- Hé Chuck mennyi időm van még?
- Hmm...Egy pillanat ,- mondta és gyors fej számolásba kezdett,- Itt december 23.-a van ott pedig 19.-e sssszzóóóval még van 3 napod.
- Zseni vagy, örök hálám.
- Köszi, de azért néha-néha két percre visszamehetnél életjelet adni magadról.
- Rendben, meglesz.
A nap további része unalmasan telt, Evan, Scott, Will, elmentek a szobrocskáért, én inkább itthol maradtam a szobámba voltam és éppen arról elmélkedtem vajon Kitty fog-e örülni az ajándéknak, mikor valaki kopogott, felálltam az ágyamról és kinyitottam az ajtót. Legnagyobb meglepetésemre Kitty állt ott és félszegen mosolygott, haja egyenesen hullot a vállaira oldalt két kis csattal. Egy kék felső volt rajta , csőgatya és tornacipő. Meglehetősen lazán öltözött fel pedig nem szokása ilyeneket felvenni, behívtam a szobámba és leültünk az ágyra. Szerencsémre beállt a "kínos csönd" szitu, úgyhogy gyorsan elő kell rukkolni valamivel. Megkérdeztem hogy vett-e ajándékot, ő rámnézett és azt válaszolta " Hát persze". Tudom nem volt valami erős kezdés de legalább beindult a beszélgetés, beszélgettünk az állatokról ( Nem is tudtam hogy rajong a nagy szörmés állatokért), az ételekről, majd a szerelemről. Hirtelen megszólalt és nnekem azonnal el akadt a szavam:
- Ami a konyhában történt...sajnálom öhm nem tudom mi történt...
- Miért sajnálod?
Ebben a pillanatba a tekintetünk találkozott. Szinte remegtem az izgalomtól, alig tudtam lecsillapítani magam. Elfordult  tőlem majd kisvártatva megint a szemembe nézett és gyorsan adott egy puszit majd kiviharzott a szobából. Most...ő...komolyan....megpuszilt? Ettől a perctől kezdve teljesen fel voltam dobva. Ő annyira gyönyörű és én ezt minden nap elmondanám neki, de tudom hogy ha bókolok neki nem hiszi el és ezannyira szomorú hogy nem látja azt amit én. De amikor megkérdezi hogy jól néz-e  ki én azt válaszolnám:
-Mikor az arcodra nézek semmit sem változtatnék meg rajta, csodálatos vagy pont úgy ahogy vagy és ha mosolyogsz az egész világ megáll és rád néz mert csodálatos vagy pont úgy ahogy vagy.
Ezen gondolkodtam amikor hallotam hogy nagy cipekedés és nehézségek közepette behozták a szobrocskát, persze nem akarták hogy segítsek nekik pedig majdnem levertek három vázát és fel borítottak egy asztalt és kétszer megálltak pihenni. Lyra-val mosolyogva néztük hogy szerencsétlenkednek, végre letették a szobrot. Egy embert ábrázolt amint ül egy széken és a fején egy tál van amibe majd éjfél előtt öt percel a verünket kell áldozni. Mindenki összenézett és szaladt a szobájába hogy az ajándékokat idehozza. Én is haza mentem és lementem anyához megnézni mit csinál, majd visszajövet a szekrényem hátától elhoztam az ajándékokat és visszamentem.  A szobor alja tele volt kisebb-nagyobb ajándékokkal és már csak rám vártak. Gyorsan letettem őket és leültünk beszélgetni, nagyon régen volt már hogy így együtt voltunk és most is hiányzik Cidro, jól éreztük magunkat és ritkán látni ilyet de Chuck is fennhangon nevetett amikor szóba hoztuk Will és Lyra kapcsolatát. Nem sokára asztalhoz ültünk, olyan jó volt látni azt hogy mindenki mosolyog éreztem hogy nekem ez az igazi családom, és bármire képes lennék hogy meg védjem őket. Hirtelen egy kenyér darab landolt az arcomon, óvatosan oldalra fordultam és megláttam Kitty-t ahogyan titokzatosan mosolyog mire Scott felállt és üvöltötte:
- KAJACSATAAAAA.
Ebben a pillanatban a káosz lett úrrá mindenkin és vihrásztva megfogták a tányérjukat és a mellete ülőre borította a tartalmát. Nevetve megfogtam a levesemet és nyakon öntöttem vele Evan-t. De amikor elszaladtam egy nagy hús darab csapott az arcomba, hirtelen két erős kéz meg markolt és behúzott a kanapé mögé.
- Na a terv a következő, ide pakoltunk két tortát abból lesz a munició, a célpontunk Lyra és Kitty,  én és Dan megyünk előre Scott te folyamatos tűz alatt tartod majd Chuck-ot és Evan-t.
Scott bólintott majd megindultunk, ahogy léptem eggyet rögtön három  tojás repült el a fejem fölött Scott azonnal két torta szelettel válaszolt. Futottunk, Will felkapott egy vázát és azzal védekezett, át törtünk Evan és Chuck védelmi vonalán, Scott lemaradt és velük foglalkozott amikor hirtelen valami folyékony dolgot öntöttek az arcunkba ami eszméletlenül csípett , kicsit kitisztult a látásom és láttam ahogy a lányok (persze ők tiszták maradtak) diadal ittasan nevetgélnek. Nagy nehezen felsegítettem Will mire megjöttek a többiek, elfogyott a kaja....
- Na és ezt hogy takarítjuk össze?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Amire végeztünk a takarítással épp elérkezett az ajándékozás ideje, nagy nehezen mindenki egy kupacba gyűjtötte a kapott ajándékokat. Ahogy észrevettem mintha nekem hiányozna eggy, gondoltam rosszul számoltam és neki láttam a kibontásokhoz persze mindenki szépen rendesen leszedte róla a csomagolást csak én voltam az aki széttépte úgy mint egy kisgyerek. Mindenki örült amit kapott Lyra és Will szinte azonnal összebújt. Én kaptam egy könyvet Chuck-tól egy naplót Lyra-tól, felszentelt késeket Will-től, egy pullóvert Evan-től és egy súlyzót Scott-tól, megvan mi hibádzik Kittytől nem kaptam semmit. Rápillantottam mire ő odajött hozzám és kézenfogva kivezetett a hátsó udvarba.
- Sajnálom, de nemtudtam mit vegyek neked, tudom nem valami szép dolog.
- Nincsen semmi baj, elsőnek én sem tudtam mit vegyek neked.
- Dan...annyit kérek tőled sose felejts el engem és a többieket, akármi történik a magad ura légy és ne lépj túl bizonyos határokat. Dan bár elmondhatnám most mi zajlik a fejemben.
- Ezzel mire célzol? Mond el !
- Nem lehet.
Mielőtt meg szólalhattam volna ő megölelt olyan erősen szorított hogy elfehéredtek az ujjai, és halkan zokogott. Meg akartam kérdezni tőle hogy mi a baj de tudtam hogy nem lenne most alkalmas, megcirógattam a gyönyörű haját mire ő rámnézett a kipirosodott nagy fénylő élénk zöld szemével, majd közelebb jött és szinte össze ért az orrunk úgy bámultuk egymást. Mintha csodát láttam volna a szemei, a haja teljesen megigézett és itt áll elődtem két cm-re és én erőt veszek magamon és megcsókolom. Akármit tehettem volna abban a pillanatban csak annyi történt hogy Evan Chuck és Scott minket bámul. Kitty persze azonnal elengedett és viharos tekintettel a szobájába rohant. Azt est további része melankólikus hangulatban telt és ahogy felnéztem az égre tudtam, valami szörnyű dolog közeleg.

2012. január 22., vasárnap

Szabadnap

                                        3.rész

Lassan sétáltam hazafelé, meg lehetőleg elég fáradtan. Az utolsó nap az iskolába, végre. Bár, téliszünetnek hívják én mégsem kapok szünetet. Egész idő alatt Gracia-ban leszek és mindennel le vagyok maradva addig nem állok meg míg el nem sajátítom a másik testem használatát. Kicsit fura hogy két lelkem van, néha teljesen mást mondok amit akarok, hogy ez a másik lélek miatt van vagy csak én vagyok ilyen azt nem tudom. Amikor hazaértem nem volt senki itthol. Péntek van ilyenkor anya szokás szerint a tesómért megy a kollégiumba. Én felmentem a szobámba kipakoltam a táskámból és leültem. Kicsit olvasgattam majd amikor anyáék hazajöttek köszöntem a tesómnak és indultam a szobámba.
- Hé, tesó mit szólnál ha ma este elmennénk futni? Vagy csak sétálni valahova. ,- Szólt utánam a tesóm.
- Öhm, sajnálom de ma nekem nem jó.
- Ne csináld már! Olyan régen volt közös programunk és sok megbeszélni valónk van egymással.
- Rendben majd még megfontolom, most megyek és lefekszem kicsit mert fáradt vagyok.
- Okés.
Amikor beértem a szobámba Evan már ott volt és halkan dobolt az ujjával az íróasztalomon. Fura tekintettel vizslatott végig rajtam majd egy felállt.
- Tudom hogy pont most lett vége az iskolának, Will és Lyra azt üzenik hogy ezt a napot használd ki nyugodtan és pihenj vagy szórakozz.
- Jó de mi lessz az edzéssel? Minél hamarabb meg akarom tanulni a másik testem használatát.
- Az ráér  tudod ott lassaban tellik az idő, pihenj egy kicsit mostanában sok volt a hajtás. De ma valahogy többen támadnak meg minket, amíg iskolában voltál négy bérgyilkost szedtem le, Scott pedig két éjmacskával párbajozott. Szóval ha lehet légy óvatos ha kimozdulsz a házból.
- Húh az nem semmi, persze vigyázok majd, ma este kimegyünk majd egy kicsit Joe-val.
- Jaj, látom te sem könnyíted meg a munkánkat,-sóhajtott fel-, Mindegy majd Kitty-t is beállítjuk védőnek.
Hát igen, mivel itt is van egy otthonom és ezt a házat viszonylag könnyeben be lehet venni és ha elfogják anyát és Joe-t akkor megzsarolhatnak és szörnyű árat kellene fizetnem értük.Ezért van az hogy
a többik felváltva vigyáznak ránk. Evan felállt kinézett az ablakon majd rám nézett aztán elsietett melletem. Én lassan zúgó fejjel lefeküdtem az ágyamba. Nem sok kellet és már elnyomott az álom.
- Hééj kelj fel ,- Szólt egy érces mély hang.
Izzadtan ültem fel az ágyból és ránéztem a testvéremre aki, ártatlan szemmel nézett rám és elmosolyodott.
- Te mekkora egy kukaturkáló tirpák vagy ,- vágtam hozzá idegesen a párnámat.
Ő röhögve kirugdosott az ágyból (szó szerint) majd hozzám dobott egy terepnadrágot és egy melegítő felsőt azzal a szándékkal hogy vegyem fel és menyjünk ki. Teljesen fel volt pörögve folyamatosan ugrált és táncolt. Tél volt de ő nem akart felvenni kabátot, sőt egy kék trikóban akart kimenni.  De anya ráparancsolt és még kabátot is vett fel ( anya elégg vad szokott lenni ).
- Figyelj, rád férne egy kis edzés,- Mondta rosszalóan-, Lassan kövér leszel te...nem mondok semmit
- Ajánlom is mert megütlek!!,- Vigyorodtam el.
- Mit beszélsz te?? Gyenge vagy mint a harmat, még egy hattyú is erősebb nálad.
A szócsatát folytattuk az ajtóig. Gyenge, ez vízhangzott a fejemben. Milyen érdekes, ha tudná hogy épp egy éjmacska leskelődik a szomszédos ház romjai között és támadásra lekuporodik de nekem csak egy energialövés lenne. De nem tehetem. Helyettem ott van Lyra, Will és Evan akik segítenek abban hogy ne fedjem fel magam a családom előtt. Az éjmacska előtt Lyra jelent meg, a nagy testű állat rávetette magát. Lyra elteleportált, a macska megint támadott, és Lyra minden támadásnál elteleportált míg végül egy dárda hatolt be a kemény bőrén, át a szívén. Lyra, mosolyogva Willre pillantott aki a dárdát dobta .
- Még eljátszottam volna vele,- mosolygott tovább Lyra.
- Azt láttam, de Evan ránk bízta Dan-és a tesója őrzését szóval...,- mosolygott vissza Will

Kétszer futottuk körbe az utcát  én még mindig bírtam volna de Lyra telepátiával rámszólt hogy ne keltsek feltünést és maradjak le egy kicsit. Pár méterrel lelmaradtam mire Joe mosolyogva rám pillantott és még gyorsabb tempóra váltott. Oldalra fordulva hat csillogó szempár leste minden mozdulatomat a bozótból. Éjmacskák, tele  van velük minden de most igaza volt Evannek tényleg nagyon sok van belőlük, furcsa. Négy kör után elkezdtem sétálni Joe jóval előrébb járt és nem figyelt, oldalra néztem és a háztetőkön nagy nehezen észrevettem Will-t és bólintottam neki hogy jöjjön közelebb. Egészen mellém jött amikor óvatosan egy kicsit magam mögé biccentettem. Három ugrani készülő éjmacska toporgott a bozótban az árnyékok között. Will felszisszent majd az egyik árnyékból kilépő éjmacskára shurikeneket és kunaiokat hajított, pár másodperc múlva egy nagy test puffanását hallotam és egy nagy reccsenést. Hátrafordultam és láttam ahogy Lyra a két ragadozó között áll és mindkettő nyakán egy-egy jégdárda hatolt át. A testek elporladtak mivel nem ebbe a világba tartoznak a testük szertefoszlik. Lyra és Will egy szempillantás alatt eltünt, távolabb a tesóm alakja rajzolódott ki. Egy óra múlva befejeztük a futást Joe egész idő alatt azzal dicsekedett hogy egyszer le körözött. Haza érve lassan és halkan leöltöztünk és lezuhanyoztunk anya már lefeküdt aludni. A konyhapulton megláttam egy felbontatlan narancslevet, oda mentem felbontottam és öntöttem magamnak egy pohárral. A tesóm odajött és döbbenten rám nézett:
- Te meg vagy őrülve? Ha anya meglátja hogy felbontottad akkor véged.
- Még is miért?
- Azért mert nem kérdezted meg hogy ihatsz-e belőle.
Hát ha jobban belegondolok igaza van, anya a legkisebb dolgokért is felkapja a vizet és tuti hogy holnap kiveri a balhét a narancslé miatt, nagyon jó lesz egy órán keresztül azt hallgatni mennyire degenerált vagyok. Felmentem a szobámba és befeküdtem az ágyba, nem tudtam el aludni ezért inkább olvastam amitől nemsokára álomba szenderültem. Reggel felkeltem felöltöztem és lementem. Gyors reggeli után fogat mostam majd leültem a nappaliba tv-t nézni. Anya sürgött-forgott a konyhában, én kíváncsian vártam mikor veszi észre a narancslét. Joe is felkelt és ő is odajött hozzám tv-zni, anya nem sokára kipirult arcal jött oda hozzánk és a felbontott narancslét lóbálva megkkérdezte hogy ki bontotta fel. Én jelentkeztem mire Joe mosolyogva felállt és inkább felment az emeletre.
- Miért kellet felbontani a narancslét? Igyál vizet mért nem iszol vizet? Majd te fogod megvenni jó? Tudod milyen rossz amikor jön valaki és nemtudom mivel megkínálni mert te hülyegyerek megiszod? Ez kell a beledbe mi? ,- Kezdte anya feldühödve.
- Sajnálom, nemtudtam.
- Jaaj ne nézz már hülyének...direkt csinálod direkt ki akarsz készíteni ugye? Ha nem tetszik nyugodtan el lehet menni és majd én is kedves leszek ha havonta egyszer felhívlak.
Na erre viszont már én is berágtam.
- Tudod én annak örülnék a legjobban ha elmennék innen. ,- mondtam neki gúnyosan.
- Igen, és te mi jogon beszélsz így velem? Én szültelek meg nem te engem, na tudod mit pakolom össze a ruhádat és mehetsz is majd főzzön rád apád. Ja tényleg elfelejtettem hogy ott nincsenek szabályok annyit falsz amennyit akarsz és majd leszel húsz évesen tíz mázsa az jó lesz te senkiházi? ,- kiabálta már elég ingerülten.
Ez így ment egy darabig majd megvonta tőlem a laptopot és a tv-t, felküldött a szobámba és ott ültem. Joe átjött és megkérdezte hogy ment, én elmeséltem neki hogy viszonylag jól csak egy pofont kaptam...és ha belegondolok mind ezt egy narancslé miatt. Amikor Joe távozott én gyorsan illúziót vontam a szoba köré és átugrottam Gracia-ba. A nappaliban éppen Kitty és Scott vitatkozott valamin, köszöntem nekik és mentem tovább. El vonultam Chuck szobája mellet aki káromkodott egyett majd valami szerkentyűvel szórakozott. Bementem a szobájába, a fal teljesen feketére van festve, (mert ő csak " teljes sötétségben" tud aludni) egy műtőasztal amin mindenféle kütyü található és egy hatalmas számitógép volt a szobájában.
- Mit csinálsz? ,- Kérdeztem kíváncsiskodva.
Ő a nagy szemüvege alatt a szük aranyszínű szemével rám nézett, beleturt szőke hajába letette azt ami a kezébe volt és hozzám fordult. Chuck engem mindig lenyűgözött, ez az ember egyszerűen zseni, huszonnégy évesen megépítette Einstein dimenzió hídját így talált el Gracia-ba és szövetkezett velünk. Azóta ő csinálja nekünk a fegyvereket és egyéb hasznos dolgokat (például a légdeszkát). Ő a legprofibb hekker és szintén profi szinten ért az elektronikai dolgokhoz.
- Új Orbokat Lyra-nak, és egy virtuális valóság szerű edző programot. ,- válaszolta kicsit oldalra hajtott fejjel.
- Az király lehet mikor lesz kész? Ki akarom próbálni.
- Türelem, majd szólok ha kész lesz.
- Rendben én legyek az első aki tud róla. ,- Mosolyodtam el.
- Persze, persze. ,- Mosolygott vissza.
Bementem a konyhába ahol Kitty éppen valami finomságot csinált. Hosszú mogyoróbarna haja fátyolként borult a vállára, a tökéletes testével ide oda fickándozott a tűzhelynél.
- Szia. ,- Köszöntem neki.
- Helló.
- Miújság? Mit csinálsz, nagyon finom illata van?
- Szerintem nem akarod tudni. ,- Mosolyodott el.
- Háát rendben, de akkor azt meséld el miről veszekedtetek az előbb Scottal.
- Jaah az hát a villámokról, ő azt állította hogy a villám nem csak ugyan oda kétszer, de én elmondtam neki hogy létezik olyan ember akibe egyszerre két villám csapott bele és ő ezt nem hitte el erre én neki dobtam egy párnát mire ő felállt és azt mondta hogy most vagy csinálok neki valami kaját vagy megmutatja mindenkinek azt a videót amikor rávettetek az éneklésre.
- Pedig olyan szép hangod van, szépen szét megy a dobhártyám.
- Nagyon nem vicces!,- Mosolygott gyönyörűen miközben megvert egy vágódeszkával.
Még egyet rám akart ütni de én megfogtam a kezét mire ő kirúgta a lábamat és esés közben húztam magammal őt is, szerencsémre pont rám esett. Egy centiméterre volt az ajka az enyémtől, belenéztem az élénk zöld szemébe és abban a pillanatban senki és semmi nem létezett, csak ő. Teljesen elvesztem a szemeiben és a hosszú hajában. A következő pillanatban két dolog történt , az eggyik az hogy Kitty-t átöleltem a gyönyörű testét a másik pedig az volt hogy Scott bejött a szobába.
- Úú öhm bocsi nem zavarok.,- ijesztett ránk mire Kitty azonnal ellökött magától.
Gyorsan felálltam és kipirult arccal, zakatoló szívvel ki siettem a szobámból. Még egyszer visszanézve csak Kitty teljesen vörös arcát láttam, Scott vigyorogva nézett és elnézést kér én szótlanul elmentem mellete. El viharoztam Chuck szobája mellet és szinte ki zuhantam az ajtón. A hófödte és kopasz fákon melyek olyan szépen festettek ott hogy egy festő a paradicsomban érezte volna magát, elindultam sétálni, még nem tudtam merre és hova, csak egy dolgot tudtam, egyetlen eggyet. Méghozzá azt hogy, szerelmes vagyok.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szómagyarázat:
- Éjmacska: Nagy testű ragadozó állat, sűrű fekete szőr takarja és harapása olyan erős hogy ketté törne egy vasrudat.
- Orb: Az energiákat egy-egy orb segítségével könnyeb egy bizonyos pontra fókuszálni. Egy különleges kristályból készült ami vezeti az áramot.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Móré Georgina közreműködésével : http://www.facebook.com/profile.php?id=100001691529416